Eldor

[+] Eldor vagyok - Honti László

[+] Történetem és HUMANIA története

[+] Szervezet-fejlesztőként azon dolgoztam az elmúlt 30 évben,

hogy a cégeket, az emberek munkavégzését olyanná szervezzem, amely ésszerűbb, az emberek örömmel dolgozzanak benne, jó minőségű termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő.
Eleinte voltak sikereim, mert már kis változásoknak is nagyon örültünk, a 90-es évektől azonban a helyzet nagyon gyorsan romlott, mert megjelentek az óriáscégek, és diktáltak. Amit diktáltak az bóvli, minőségrontás, olyan munka, ahol már nem kellett szakértelem, nem volt szükség gondolkodásra.
Erre válaszként először egy minta-céget akartam előállítani, ami non-profit: ahol a munka öröme és kreativitása számít…
Hamarosan kiderült, hogy ilyen igazi értelmes munkát csak akkor lehet végezni, ha a piacot is átalakítjuk, a pénzrendszert nem használjuk, a minőséget máshogy értékeljük… Szóval mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy a munka és az életünk értelmes legyen.
Megrázó felismerés volt…
Mivel teljesen elszánt és megátalkodott voltam, és ezt tekintettem Küldetésemnek, ekkora újításoktól sem riadtam vissza: ez vezetett ahhoz, hogy ezt a menet közben elméletileg is megértett fejlettebb szervezetet csak úgy lehet megvalósítani, ha a társadalmat is szervezet-fejlesztjük körülötte.
Azt is megértettem, hogy ez a társadalom-fejlesztést nem lehet a hagyományos demokrácia és politika eszközeivel végezni, mivel a demokrácia és politika ebben a fejlődésben eltűnik, az egész társadalom gyökeresen megváltozik és a politika átadja a helyét az intelligenciának és az etikusságnak.
Látható lett, hogy az új társadalmat választható alternatívaként InfoKommunkációsTechnológia formájában lehet megvalósítani.
Sem fegyveres forradalomra, sem diktatúrára nincs szükség. (Lazíthatsz…)
Elkezdtem megtervezni tehát ennek a fejlettebb szervezetnek az informatikai rendszerét. Ez lett a HumaniaMetódus… Kicsit nagyra sikeredett, és 15 év máris ráment, és csak az alap társadalom-technológiák vannak kész: a 7 FőMűhely…
Ez a HUMANIA modell, amit leírtam, azt feltételezi, hogy előzőleg elfogadsz szaktekintélynek.
Érzed, hogy én tudom, és azt is érzed, hogy te is szeretnéd tudni, de még nem érted, és közel megyek hozzád, belülről megvilágítva elmondom, hogy te is átgondolhasd, hogy egyetértesz-e velem, hogy olyan a világ, az a helyzet, amit mondok, és hogy elfogadható, hogy azt érdemes tenned, amit javaslok.
Ezt nem könnyű, ahogy tapasztaltam, sok embernek szinte lehetetlen megtennie.
Társadalmi kérdésekben megszoktuk, hogy pártok vitáznak, veszekednek, mindenkinek külön véleménye van, és utána az lesz, amit a pénzemberek eldöntenek.
Személyes kérdések terén pedig ezek a Humaniában érintett kérdések (életed értelme, etika, intelligencia, emberi kapcsolatok) olyan kényes területek, amikről csak akkor szoktunk beszélni, ha nagyon jóba lettünk, és meggyőződtünk arról, hogy a másik velem van, nem ellenem, amit teljességgel megtenni szintén majdnem lehetetlen.
Mindezek nagyon megnehezítik a terepet.
Hozzájön mindehhez az a személyes stílusom, hogy nem vitatkozom senkivel, tiszteletet adok a másiknak, empátiát, megértést, ha kérdeznek válaszolok.
Amikor elkezdünk együtt dolgozni, kiderül, hogy az IntelligensTársadalomRend és IntelligensTársadalomRend olyan mértékű szemléletváltást, olyan gondos hozzáállást jelent, hogy óriási mennyiségű munka, mélyreható változások következnek belőle.
Ezt többnyire nem vállalják az emberek: ameddig vihetőnek látszik a régi stílusú élet, addig elvannak annak a dagonyájában, még ha tudják, hogy belepusztulnak is.
Mindebből az következik, hogy HUMANIA létszáma addig nem nő rohamos tempóban, ameddig vihetőnek tűnik az élet Humanián kívül is.
Van egy-két olyan viszonylag kis területre tervezett technológia, ami képes önterjesztéssel gyorsan létszámot növelni, és megnyitni a kapukat.
Ezt akkor vesszük elő, amikor megvan a mag-csapat, és megkapjuk az „égi jelzést” arra, hogy na, most!
Erről csak annyit, hogy ezt a szuper-űrhajót elkezdtük összeszerelni, a neve RezonanciaTeszt: ha hallod, hogy valahol berezonál, akkor itt az idő…

[+] Szakmai hátterem

Kutató-vegyész, kémia- tanár, pszichológus, szociológus, szocio-kibernetikus, informatikus, tudásrendszermérnök háttérrel szervezet-fejlesztőként dolgozom harminc éve.
Vegyészi, tanári, pszichológus, szociológus diplomáimat Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szereztem, a többi diplomámat, szaktudásomat az USA kaliforniai egyetemi kampuszaiban: szervezet-fejlesztés: University of California at Los Angeles, (UCLA) socio-cybernetics: UC Berkeley. Informatikából önképzéssel fejlődök, doktori vizsgámat az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tettem személyiség- és szociálpszichológiából. Az összes egyetemet kitüntetésekkel végeztem, közismert voltam a kreatív kritikáimról, saját elméleti modelljeimről, forradalmi gondolataimról.
Hosszú és intenzív tanulmányaim során az ember életének igaz és releváns tudását kerestem.
Négy évig dolgoztam tudósként, ez alatt négy könyvet és százhúsz cikket írtam, több százezer oldalt olvastam, kifejlesztett gyorsolvasási és tanulási technikáimmal.
Tudományos karrieremet egy rádöbbenési élmény hatására hirtelen hagytam abba: rájöttem, hogy a tudományos közleményekből kimarad a legfontosabb: ki a megrendelője és finanszírozója a kutatásnak, milyen emberi kapcsolatok és viszonyok között írt a szerző, az írását hogyan befolyásolta a kapitalista piac profitszerzési törekvése.
Azóta pontosan látom, hogy az igazi tudás miért nem tud megteremni a tudomány hivatalosan támogatott keretei között, és tudom, hogy az igazi tudáshoz, az IntelligensTudásRendszer felépítéséhez IntelligensTársadalomRend szükséges.
Meglátásom szerint a létező tudományokban 99%-ban társadalmi és emberi KarakterFixációt: önkorlátozó hiedelmeket, önmagát teljesítő jóslatokat találunk. Kifejlesztettem az OlvasOM technológiát, amely segítségével meglátjuk a tudományos modellekben és ipari termékekben a KarakterFixációt, annak hatását ki tudjuk vonni, és az IntelligensTudásRendszerbe integrálható modelleket tudunk építeni.
Ezzel a módszerrel sok tudományt és technológia rendszert átvizsgáltam és átalakítottam, aminek eredményeként több mint százezer új tudományos elméletet, modellt, technológiai találmányt alkottam meg. A találmányok közül egyet sem szabadalmaztattam. A szabadalmi eljárást a kapitalizmus egyik legkárosabb mechanizmusának látom. Találmányaimat Humaniában valósítom meg, illetve HUMANIA tagjaira hagyományozom. Legfontosabb találmányom: Humania.
Munkaszervezetekkel, emberekkel dolgozom az informatika hátterével.

[+] HUMANIA történetem

A HumaniaMetódus informatikai rendszeren 1986 óta dolgozom, bár eleinte más nevei voltak. HUMANIA neve és tiszta koncepciója 1996-ban született.
A HumaniaMetódus elemeit szervezet-fejlesztési munkáimban fejlesztettem ki, gyakorlati alkalmazás közben.
A gyakorlati alkalmazások mögött általános világnézeti, filozófiai, társadalmi, természettudományos, matematikai, és fizikai modelleket munkáltam ki.
Itt ezekről gondolkodom, és együttgondolkodásra hívlak meg téged is.
Akkor azt gondoltam, megírom könyvben a szervezet-fejlesztési tapasztalataimat, hogy hogyan kell egy működő szervezetet csinálni, az emberek azt elolvassák, megérinti őket, és az általam leírt módon fognak szervezetet, piacot, gyártástechnológiákat, családot és iskolát szervezni.
Ma már látom, hogy ez meglehetősen naiv elképzelés volt, két okból: az emberek még olyan racionálisnak tűnő ügyben, mint a gyártás, vagy a szervezet működtetése sem racionálisan cselekszenek, hanem érdekcsoportjaik szövevényes harcainak eseményei szerint diktálva.
A másik ok, amiért ez a kezdeti nézetem naiv volt az, hogy lassanként kiderült, hogy ma már olyan mértékben integrált az ipari termelés és szolgáltatás, hogy lehetetlen egy szint felé egy szervezetet külön fejleszteni, hanem fejlesztés alá kell vonni a beszállítóit, szolgáltatóit, klienseit, sőt a működésüket meghatározó szabályokat kialakító állami szervezeteket is. Mivel nagyon jó munkát akartam végezni, lépésenként kerültem egyre közelebb ahhoz az optimum megoldáshoz, amit ma HumaniaMetódusnak nevezek. A HumaniaMetódus tehát nem más, mint a teljesség igényével, maximális szakmai felelősségvállalással és tudományos igényességgel elvégzett Szervezet-fejlesztés programja egy szervezetnek, a benne dolgozó embereket és a vele érintkező társ-szervezeteket, a társadalmat és az ökoszisztémás rendszert is bevonva, amelynek részei.
Mivel nincs olyan szervezet-fejlesztési szolgáltatás megrendelő cég és ország, aki ezt a globális érdeket egyszerre képviselné, ezért jutottam oda, hogy egy ilyen országot létre kell hozni: amelyben a globális érdek nem különbözik, egyszerre optimalizálható az elkülöníthető csoportok és személyek érdekeivel. Ezért kellett tehát Humaniát, mint önálló ország megalkotni.
Először kutattam a közi jogban, hogy van-e erre legális lehetőség, hogy új országot alapítsunk: kiderült nincs olyan szervezet a világon, amelynek ezt engedélyezni kéne. Rájöttem, hogy ez, hogy kerestünk ilyet, megszokott függőségből fakadt.
Mivel HUMANIA a kibertérben létezik, nincs és nem lesz területi igénye, nem lesz külkereskedelme, áru és pénz csak befelé áramlik Humaniába, nincs szükség arra, hogy diplomáciai kapcsolatokat tartson fenn a létező országokkal. HUMANIA Alkotmánya szerint, tagjai egymással E-szintű: Együttműködő kapcsolatokat tartanak fenn, a diplomácia és kereskedelem ennél sokkal alacsonyabb szintű emberi kapcsolatot jelent, tehát eleve nem lehet Humaniában. Nem is illik HUMANIA a létező országok világába, ahol — innen nézve — barbár és kaotikus viszonyok uralkodnak. Az „ország” kifejezést is csak ritkán és idézőjeles értelemben használjuk, mert csak az a jelentésárnyalata illik a fogalomnak Humaniára, hogy egy egységes kultúra helye, amivel azonosulni lehet. A többi árnyalat nem stimmel. Nem mondhatjuk például, hogy Humaniának állampolgárai vannak, mert mind az állam erőszakszervezet jelentése, mind a polgár birtokos, tulajdonos és jogi értelme messze túlhaladott koncepciók itt.
Mint láthatod abból a szerény, „jófiú” törekvésemből, hogy szerettem volna nagyon jó szervezet-fejlesztő szakember lenni, elég messze jutottam. Hogy volt ehhez bátorságom? Hát nem volt… Csak menet közben lett…
Ez úgy történt, hogy 1987-ben véletlenül meghaltam, és csaknem 5 percig voltam a klinikai halál állapotában. Amikor visszajöttem, már tudtam, hogy HUMANIA a dolgom, de még nem tudtam, hogy hogyan csináljam. Egy évre rá találkoztam egy gömbvillámmal, amely — úgy éreztem — átprogramozta az agyamat, és akkor már azt is tudtam nagyrészt, hogy hogyan valósítsam meg a Dolgomat.
Megtudtam, hogy a könyvek időszaka lejárt, most már szoftvert kell írni, ami végre is hajtja a bele írt gondolatokat.
Tudtam, hogy meg kell írnom a Humaniát működtető integrált rendszer stílusú InfoKommunkációsTechnológia RendszerTervét.
Ekkor már nem akartam könyvet írni, sőt azt kezdtem gondolni, hogy az Internet korában a könyv korszaka lejárt, aki könyvet ír, publikál, vagy olvas, mind konzervatív, fixált.
Aztán Jóka barátom meggyőzött, hogy a hagyományos könyvolvasó emberek táborában is mindenféle jó ember lehet, és pénzével támogatta, hogy írjam meg ezeket az oldalakat. Írás közben derült ki, hogy milyen hasznos számomra is egy képbe összerendezni, és filozofikusan és lírai hangulatokba elmerülve elmondani a mondanivalómat.